„Egy szó, amelyre mindig vágytam, egy táj,melyet megcsodáltam. Egy mosoly,mely örökre elvarázsolt,egy fény, mely a szemedben táncolt .A hang,mely oly tisztán csengett,a kéz,mely megérintett. Egy mozdulat, mely csak nekem szólt, az ölelés, mely csak enyém volt. Angyalok éneke cseng fülemben, régi nyár emléke kínoz engem. Az idő árja messzire sodort, volt egy szerelem, de csak játék volt. Maradt a vágy, mely már hiába éget, a remény is elszállt, semmivé lett. Nem égett tűz a szép
szó mögött, volt egyszerre egy álom, mely összetörött.”
szó mögött, volt egyszerre egy álom, mely összetörött.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése